ilyen államtitkár is volt
Kedves Barátaim!
Mindenek előtt engedjétek meg,
ezúton mondjak köszönetet
felajánlott lemondásomat
a Nemzeti Vidékstratégia
beszéd segíthet csupán a
nekem is erőt e számomra
is. Ennek önmagáért való
végeredménye.
A felém irányuló - meg nem
egyúttal rámutat a
magyarázattal tartozom
rám. A találgatások,
helyett jobb, ha magam adom
Ami a lemondásom felajánlását
mondanom, hogy jó
pedig sajnos nem adott
válságot okozó problémák és a
okainak személyes
bár, de természetesen -
magyarság és a magyar vidék,
családok iránti
Anélkül, hogy lemondásom
kérem engedjétek meg, hogy az
alábbiakban tájékoztassalak
Azzal a programmal szemben,
megfogalmaztunk, amelyet a
fórumainkon, az elmúlt nyolc
megtapasztaltak szerint -
végrehajtására szegődtem, nos
zsákmányszerző gazdasági
"maffiacsaládok", spekuláns
állami gazdaságokat a többiek
"zöldbárók" koalíciója jött
Ez az évtizedek alatt
vinni akar a földtől, az
Mindent vinni akar a vidéki,
magam, munkatársaim valamint
Nemzeti Vidékstratégiánk e
hát ezen érdekcsoport, hogy -
körülöttem a levegő,
megvalósítása, elkezdődött
érdekcsoportok üzleti tervévé
földterületeknek a
össze nem egyeztethető bérbe
Ezzel a körrel és az általa
meggyőződésem szerint Dél-
közösséget vállalni nem tudok
bízó emberekben nem
közösen meghatározott irányba
Én nem csaphatom be az
senki kedvéért sem megtenni!
irányváltást, és erre nem
felajánlása.
A fent leírtak után úgy
mélységesen egyetértek
fórumon elmondott azon
kell tartani a politikai
egyúttal türelmetlen
szerint Miniszterelnök Úr is
megítélésem szerint igen
kisebb, szerény megjegyzést
Egyrészt a nevezett kör egy
értelmében vett "elithez"
zavaros évtizedeink
zsákmányszerző
Másrészt ahhoz, hogy távol
ahhoz előbb el kell őket
nemzet közös vagyona valóban
nincsenek információim, hogy
körök eltávolítása a
bekövetkeztét. Meggyőződésem
nincs felemelkedés a
a folyamat, de e valódi
szivesen részt veszek, erre
megfogalmazott "modern
spekuláns multinacionális
másik oldalon pedig az
állnak, én ez utóbbiak
győződve arról, hogy az
birkózásában velünk vannak.
oligarchákkal kell
leszünk kifelé is erősek!
Addig azonban, amíg mindez -
megrázkódtatások és
törvényszerűen - bekövetkezik,
tanácsait követve igyekszem "
lehet. Tekintet nélkül arra,
mások látják-e, vagy nem,
kapcsán kialakult -
számomra is meglepő és
szeretet láttán úgy érzem,
számomra hitet, reménységet a
cselekvés terepeit ma
civil nyilvánosság fórumai
Kedves Barátaim!
Kérlek Benneteket, hogy a
szervezetetek tagságát és
is tájékoztassátok, és nekik
szeretetteljes, baráti
közösen tenni hazánk,
közösségei megmaradásáért,
Erőt adó állásfoglalásotokat,
megköszönve, "a világ fölött
változatlanul bízva őszinte
üdvözöllek Benneteket:
Ángyán József
Gond van megint!
Gond van megint. Mondhatnák ismét újabb rendkívüli probléma vetődött fel.
Most meg a Nemzeti Alaptanterv nem jó.
Nagyon nem.
Olyannyira nem, hogy a Mazsihisz vezetői, Dr. Feldmájer Péter elnök és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, valamint Dr. Schőner Alfréd az Országos Rabbiképző-Zsidó egyetem rektora
levélben fordultakHoffmann Rózsa, oktatási államtitkárhoz, hogy legyen kedves és gondolja már át a készülő Nemzeti Alaptanterv (NAT) tematikáját, mivel abban szerintük súlyos hiányosságok tapasztalhatók.
[az eredeti hírért katt a linkre]A honi zsidó vezérek ezért a NAT kiegészítésére szólítanak fel annak érdekében,
„hogy az iskolákban a magyar történelemhez kapcsolódóan, a zsidóságról folyamatosan oktassanak, és ne csak az ókori Keletről, illetve a Holokausztról”. Feltétlenül szükségesnek tartják továbbá,
„hogy a zsidóság szerepéről essen szó a honfoglalás, az Árpád házi királyok, az új- és a legújabb kori magyar történelemben, külön kiemelve pl. az emancipációt, a zsidók gazdasági szerepét a magyar kapitalizmus, és a polgárosodás kialakulásában.”Azonban nem csak ezzel van gond. A holokauszt oktatása sem az igazi, mert
„szerintük a magyarországi holokausztot különálló egységként kell kezelni, és oktatni, s nem elég csak a ’30-as évek végétől, vagyis a zsidó törvényektől ismertetni a történteket, hanem már az 1920-as évektől kezdődően tanítani kell azt a történelmi folyamatot, amely végül is a vészkorszakhoz, a tömeggyilkosságokhoz vezetett”.Továbbá
„meglepő hiányosságnak gondolják, hogy az irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése kategóriában, hiányzik az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre neve és vele kapcsolatban a magyar történelem legsötétebb fejezetének irodalmi feldolgozása”, valamint
„átgondolásra kérik, hogy az Erkölcstan, etika pontban, ne csak az európai civilizáció és kultúra keresztény gyökereiről essen szó, mivel nyilvánvalóan csak is zsidó-keresztény kultúráról lehet felelősen beszélni, hiszen a zsidó kultúra alapvető hatással volt a keresztény kultúra kialakulására”.
A levél végén pedig
„kifejtik, hogy e gyökerek tudatosítása, annak hangsúlyozása, hogy az európai kultúra alapját képező Tízparancsolat és a hozzá kapcsolódó törvények a Tóra, az Ószövetség részét képezik, azért fontos, mert ezek ismerete alapvető az európai civilizáció gyökereinek megértéséhez.”Mit mondhatnánk erre?
… … … …
Azt hiszem, mindannyian egyre gondolunk. Azonban mielőtt elvesznénk az amúgy jogos
kurvaanyázásban, mérlegeljük a Mazsihisz kérését és lapozzuk fel a történelemkönyveket. Nézzünk utána, vajon eleink miként gondolkodtak anno a zsidók szerepéről.
Feldmájer szükségét érzi annak, hogy vizsgáljuk meg a zsidók szerepét az Árpád-házi királyok alatt. Vegyük hát elő II. András 1222-ben kiadott Aranybulláját, ami vitathatatlanul a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvénye, hisz ez a királyi dekrétum a megszületését követően, a későbbi századokban rendre hivatkozási alap volt Magyarország írott törvénycikkelyeiben.
Itt van mindjárt a 24. cikkely:
„Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó kamaraispánok, sókamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek”, de ideidézhetjük a 28. cikkelyt is mintegy érzékeltetve az akkori viszonyokat:
„Meg kell szüntetni az izmaelita, zsidó vendégfőúri és egyházi személyek általi pénzszerzés céljából való rabszolga-kereskedelmet.”Gondolom, az nem lehet vita kérdése, hogy egy-egy történelmi kor világképét, az arra jellemző közhangulatot az adott időszakban élő közéleti személyek megszólalásai, az akkor publikáló írók és költők munkái adják a legjobban vissza. Nem hinném, hogy lenne okunk kételkedni az ő megszólalásaikban, az általuk lejegyzett gondolatokban.
Akkor hát nézzük.
Berzsenyi Dániel 1833-ban,
A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairúlcímű dolgozatában így ír:
„...a falusi zsidók többnyire oly egészen demoralizált népcsalók és orgazdák, hogy azokat a nép között megszenvedni, vagy még azokkal bort és húst áru Itatni csupa veszedelem; mert így éppen alkalmat adunk nekik az orgazdaságra, s lehet félni, hogy így azok naprúl-napra szorosabb szövetségbe keveredvén zsiványainkkal, azokat még oly rablásra is vezetik, milyenről azok gondolkodni sem tudtak volna...”Katona József a Bánk bánkban pedig a következő szavakat adta Tiborc szájába:
„…de hisz' a háborúban szabad fosztani. E gondolat legjobbnak látszatott… A jó merániak azt háború nélkül is megteszik; mert hisz' a zsidók eleget fizetnek; akiket tulajdonképpen tán nem is lehetne embernyúzóknak nevezni, - nyúzásra bőr kívántatik, holott azt a merániak magok lehúzták már csontjainkról: így tehát ezek a húsba kenteiének bemetszeni - Igaz, hogy a metéltetett sikolt; de hisz' arra nem szükség hallgatni, csak haszon lehessen.”És mindenképpen érdemes még ebből a korszakból felidézni Kölcsey Ferenc igazságát: „
Amely országban a zsidók megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll.”, de nem mehetünk el Vörösmarty Mihály ma is érvényes gondolata mellett sem:
„Mi a zsidó élet - és keresetmód káros befolyását illeti a többi lakosság erkölcseire, a részben magunk is vétkesek vagyunk, őrizetlen hagyván az ország határait s a városokat a mindenünnen betolakodó zsidók ellen, s befogadván őket kocsmárosokul és boltosokul, mert jobban fizetnek, a nép közé, melyet megrontanak.”Petőfi Sándor pedig így versel a Széphalmon című műben:
„... A múzsák egykori tanyája, / Hol most haszonbérlő zsidó lakik? / Azon szobában, / Melyben KazinczyFerenc / Élt s kilehelte tiszta lelkét, / Most piszkos nyávogó porontyok / Henteregnek, / S a szentek szentjéből,nejének / Szobájából ím kamra lett, / Mely ronda lommal van tele. / Ki innen e falak közül! / Félek, hogy a ház rám szakad, / Mert nagy teher nehezedik rá: / Az isten átka.”A zsidókról természetesen akkoriban sem csak az irodalmároknak volt véleménye. Széchenyi István, akit a történelem a legnagyobb magyarként jegyez ekként vélekedett:
„... a legtöbb zsidóban van valami átkozott keverék, amely más fajtákban nem létezik - s amelyet belőlük nem irthatnak ki.”Kossuth Lajos az
Éhségmentő intézetekcímű munkájában pedig a következőket írja:
„A megyékben tanyát vert sok zsidó, valamint az iparkodással egybeköttetett erkölcsiségnek valóságos mételye, úgy a földművelő népénél, amellyel legszorosabb egybeköttetésben él, súlyos ostora, a bővelkedésnek telhetetlen sírja, iparkodásának rothasztó nyavalyája... (Ezen néptípus) ... kit vallásának különössége, nyelvének minden mások előtt érthetetlen volta ... századok óta megtartott anélkül, hogy azon nemzeteknél - kiknek közepette - mint a növény tápláló nedvét elszívó gomba-él, egybeolvadt, vagy a nationalizmushoz csak egy gondolattal közelített volna... (...) Egész helységeket tudok, ahol a szegény földművelő nép nem magának, de a kortsmáros zsidónak szánt, vet és arat... (...) Creditum ígéretével betudja tsalni küszöbén s ha egy lépést tett a szegény paraszt, menthetetlen oda van... (...) Nints azon törvény, melynek célját, végét a fortélyos zsidó kijátszani ne tudná - valamint nints egy tsalás, nints egy tolvajlás, amely zsidó orgazdára, biztatóra, titkolóra ne találna.”Ha képzeletbeli időutazásunk során átlépünk az 1900-as évekre, akkor érdemes a témakörben felidéznünk az akkori Budapesti Államrendőrség 1906-ban kelt jelentését:
„Az orgazdák abból a táborból toborzódnak össze, amely Galíciából tömegesen áramlik az ország fővárosába, magával hozza azt az üzér szellemet, amely teljesen megnyugtatja lelkiismeretét, ha a büntetőtörvénykönyv szakaszai között sikeresen járhat tojástáncot... Közbiztonsági viszonyainkra fölötte veszedelmes az oláhországi, orosz, lengyel zsidóságnak egyre tóduló letelepedése. A legmegbízhatatlanabb, legkétesebb elem ez.”Hogy a jelentés mennyire hűen tükrözi az akkori állapotokat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Babits Mihálytól ránk maradt szövegrészlet:
„Az Ószövetség idegen számomra. Mózes barbár regéiben, a család és üzlet patriarchális kapcsolatában, a szerelmi könyvek sűrű érzékiségében, Jób embertelen türelmében, a próféták dühkitöréseiben, az Istennel való nemzeti viszonyban, a Prédikátor cinikus szkepticizmusában, egy magábavonuit fajnak zárt és fülledt levegőjét érzem..."Egyátalán nem meglepő módon, Hermán Ottó is hasonlóan látta az akkori magyarországi viszonyokat:
„Ki merem mondani, a nép erkölcseire, gazdasági sülylyedésére nagyrészben az ortodox zsidók üzleti iránya, eljárása az ok. Aki ismerte a viszonyokat nem egy felső megyében az emancipáció előtt és ismeri ma, az világos képét fogja látni és nyomról-nyomra követheti azt, hogy mily romboló hatást gyakorol az elszigeteltség és egyoldalú irány, mely e felekezetet egyszersmind az ő üzletében egészen különleges irányba szorította, mely képtelenné teszi arra, hogy ő a nemzettel egy etnikai alapon érezze magát, egy cél felé törekedjék, a nemzettel magával.”Mikszáth Kálmán a Gavallérok című művében pedig kimondja az egyik legfőbb igazságot:
„Amelyik ország kiadja a kereskedelmét és a sajtót a kezéből idegeneknek, az elvész, mint Lengyelország. Abcug Dugovics Titusz! Most nem az a nemzeti teendő többé: a zászlót kicsavarni a török kezéből, hanem az írótollat kicsavarni a zsidógyerekek kezéből!”Ha tovább keresgélünk ezekben az években, akkor ráakadhatunk Kosztolányi Dezső levelére, melyet Juhász Gyulához írt:
„Vidékről, távolról el sem képzelheti, micsoda legendás szenvedésen ment át a magyarság a Balázs Bélák és Lukács Györgyök faji zsarnoksága alatt, hogy rongyolódott le apánk, anyánk, míg a másik, választott fajta, amely mártírosdit játszik és jelszókat harsog, milliókat szerzett és ma is kezében tartja az ország irodalmi sorsát. Vizet hordanék a Dunába, ha erről többet beszélnék.”Aztán még mindenképpen ide kívánkozik Hamvas Béla gondolata:
„Barbárság, ősparasztság, szellem, sors, erő, egészség, szegénység, mítosz, természet-pietás, arisztokrácia öszszetartozik. És ez az európai ember életének végső és alapvető tartalma. És ezzel szemben áll az, ami most éppen ledől és összeomlik, - a zsidó-keresztény szellemtelen bosszú intellektualizmusa. Mert a zsidó-keresztény nem szellem, csak intellektus, éspedig démonikus intellektus.” És nem hagyhatjuk ki Illyés Gyula pontos, a lényeget megragadó sorait sem: „Eltölthettél tíz évet vagy akár egy életet azzal, hogy a magyarságot akár nép, akár fajta mivoltában hibáiért ostoroztad, sértegetted, átkoztad, mindez csipetnyi jogot sem ad arra, hogy a zsidóság esetleges fogyatékosságaira csak távolról is célozhass. A láthatatlan tömeg, amelyről azt hitted, már szétfolyt az ország testében, egyszerre eleven egységbe ugrik, s minden egyed úgy feszül feléd, mint a tüskésdisznó lándzsái. Ha véletlenül zsidó vagy, az egység kitaszít magából, megbélyegez és megfojt. Vond kétségbe, hogy harmadrangú írójuk elsőrangú - megszűnik a kritika szabadsága.”Végül pedig fejezzük be ezt a kis visszatekintést egy Márai Sándor gondolattal:
„A zsidókat szidják. Minden hivatal tele van velük, mondják, tisztességtelenek a kereskedelemben, erőszakosak, ízléstelenek, hangosak és igazságtalanok a sajtóban, a közéletben, a politikában stb. (...) A baj az, hogy afféle alzsidók vannak túlságos számban mindenütt, alantas, értéktelen, selejtes emberek." „A fasiszta kivégzések közönsége nagyrészt zsidó söpredékből állt össze, vérszomjas, szemet szemért alakokból... (...) De ez a nagyvárosi, hangos, szemérmetlen és kegyetlen alzsidóság, ez a söpredék, amely az üzletben, utcán, hivatalban képviseli most a zsidóságot, igen nagy veszélyeket idéz föl a megmaradt zsidóság egésze számára.”
Azt hiszem a fentebb idézetteket, akik nem mellesleg a magyarság, a magyar kultúra kiemelkedő alakjai, nem nagyon lehet céltalan antiszemitizmussal vádolni. Az általuk megfogalmazottak az akkori tapasztalatok fényében íródtak, és mint jól látható, azok egy jottányit sem különböznek a mostani állapotoktól.
Természetesen ezek a gondolatok, ezek az idézetek nem részei a mai magyar történelemoktatásnak, ezért aztán az tényleg elmondható, hogy a Nemzeti Alaptanterv valóban kiegészítésre szorul.
Ha lenne vér Hoffmann Rózsa pucájában, akkor a pofátlan levélre válaszul megajándékozná a Mazsihisz vezetését az
Anthologica Antijudaicacímű kötettel, mondván, hogy akkor ő meg ezt javasolná a kiegészítő rendelkezés alapjának.
Persze ez nem fog megtörténni, de ettől függetlenül még a kötetet érdemes mindenkinek forgatnia.
[a kötetért katt a linkre]Úgy tűnik, a Fehér Ház a Karácsonyfát, “Ünnepi Fá”-nak nevezte, ebben az évben első alkalommal, amely tény arra késztette a CBS műsorvezetőjét, Ben Steint, hogy az alábbiakat írja meg – melyeket szeretnék megosztani veletek. Úgy gondolom, ezek a gondolatok ugyanúgy érvényesek sok országra, mint Amerikára…
Az alábbiakat Ben Stein írta és olvasta fel a CBS rádió vasárnapi kommentárjában.
Bevallom:
Zsidó vagyok és mindenegyes ősöm is zsidó volt. És engem nem zavar egy csöppet sem, ha az emberek ezeket a gyönyörűen kivilágított, feldíszített fákat Karácsonyfának nevezik. Nem érzem magam fenyegetve. Nem érzem, hogy meg lennék különböztetve. Ezek a fák azok, amik: Karácsonyfák.
S egyáltalán nem zavar, amikor az emberek ’Boldog Karácsony’-t kívánnak nekem. Nem gondolom, hogy megaláznának, vagy gettóba akarnának csukni. A tény az, hogy valamiképpen kedvelem is. Azt bizonyítja nekem, hogy mi mindannyian testvérek vagyunk, akik együtt ünnepeljük az évnek ezt a boldog időszakát. S egyáltalán nem zavar az sem, hogy egy jászol-jelenet van felállítva az egyik forgalmas útkeresztezésben, közel a tengerpati házamhoz, Malibu-ban. Ha az emberek egy betlehemet akarnak, az ugyanúgy rendben van számomra, mint a Menorah néhány száz yardnyira arrébb.
Nem szeretem, ha piszkálnak amiatt, hogy zsidó vagyok és ugyanúgy nem gondolom, hogy a keresztények kedvelik, ha piszkálják őket azért, mert keresztények. Gondolom, az istenhívők belefáradtak és belebetegedtek a piszkálások időszakaiba. Fogalmam sincs, honnét származik az ötlet, miután Amerika kifejezetten ateista ország. Nem található az Alkotmányban és nem szeretem, ha le akarják nyomatni a torkomon.
Vagy akár kifejezhetem másképp is: honnét jött az ötlet, miszerint imádnunk kell a hírességeket, de tilos Istent imádnunk? Lehet, hogy ez is annak a jele, hogy öregszem. Viszont vagyunk egy csomóan, akik elgondolkodnak azon, honnan jönnek ezek a hírességek, s hova lett az az Amerika, amit mi ismertünk.
Annak fényében, hogy mennyi viccet küldünk egymásnak, hogy megnevettessen, ez egy kissé különböző: Ez nem szándékozik viccnek lenni; ez nem vidám, ez elgondolkodtat.
Billy Graham (a prédikátor) lányát interjúvolták az Early Show-n és Jane Clayson (a riporter) ezt kérdezte: ’Hogyan lehetséges, hogy Isten engedte, hogy ilyesmi (Katrina hurrikán) megtörténjék?’ Anne Graham egy rendkívül mélységes és éles elmélyű választ adott. Azt mondta, ’Úgy hiszem, Isten mélyen elszomorodott emiatt, ahogy mi is, de évek óta mondjuk Istennek, hogy takarodjék ki az iskoláinkból, takarodjék ki a kormányzatunkból és takarodjék ki az életünkből. S mivel, úgy vélem, Ő egy igazi Úriember, végül csendben kihátrált. Hogyan várhatjuk el Istentől, hogy áldását adja ránk és védelmezzen minket, ha mi azt követeljük Tőle, hogy hagyjon minket békén?’
A legutóbbi események fényében... terrorista támadások, iskolai lövöldözések, stb. én úgy gondolom, ez akkor kezdődött, amikor Madelaine Murray O’Hare (megölték, tetemét néhány éve találták meg) arról panaszkodott, hogy nem akart imádkozást az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben van. Aztán valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát az iskolában. A Biblia mondja: ne ölj; ne lopj és szeresd felebarátodat, mint tenmagad. És mi azt mondtuk, rendben van.
Aztán Dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenyítsük gyerekeinket, amikor csíntalankodnak, mert kicsiny személyiségük eltorzul és meglehet, hogy megrongáljuk önbecsülésüket (Dr. Spock fia öngyilkos lett). Azt mondtuk, egy szakember kell, hogy tudja, miről beszél. És mi aztmondtuk, rendben van.
Mostan meg azt kérdezzük magunktól, miért van az, hogy a gyerekeknek nincs lelkiismeretük, hogy miért nem tudják, mi a jó és mi a rossz, és miért nem zavarja őket, ha ölnek idegeneket, osztálytársaikat és sajátmagukat.
Valószínű, ha hosszan és elég keményen elgondolkodunk ezeken, lehet, hogy végül is rájönnénk. Úgy vélem, nagy része van ebben, annak, hogy ’AZT ARATJUK, AMIT ELVETÜNK’.
Vicces, milyen egyszerű az embereknek megvetniök Istent aztán csodálkozni azon, miért halad a világ a pokolba. Vicces, mennyire elhisszük, amit az újságok mondanak, de megkérdőjelezzük, amit a Biblia mond. Elgondolkodtató, hogy email-en küldünk ’vicceket’, amelyek aztán futótűzként terjednek, de, ha üzeneteket kezdünk küldeni, amelyek az Úrra vonatkoznak, az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt megosztják azokat. Elgondolkodtató az is, hogy fajtalan, durva, vulgáris és obszcén cikkek mennek át szabadon a világhálón, de nyilvános vita Istenről tilos az iskolákban és a munkahelyeken.
Tetszenek már nevetni?
Vicces, mikor ezt az üzenetet továbbítod, nem küldöd sokaknak a címlistádon, mert nem vagy biztos, miben hisznek, vagy éppenséggel mit gondolnak rólad, hogy ilyesmit küldesz.
Ugyancsak vicces, hogy jobban aggódunk amiatt, amit mások gondolnak rólunk, mint amiatt, hogy Isten mit gondol rólunk.
Küldd tovább, ha úgy gondolod, van értelme mindennek.
Ha nem, csak dobd el... senki nem fogja tudni, hogy így tettél. De, ha kidobod ezt a kis elmefuttatást, ne dűlj hátra a székedben és panaszkodjál arról, milyen rosszul alakul a világ.
Megbecsüléssel, Őszintén és tisztelettel,
Utolsó kommentek