TE TUDTAD ?

907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében (Bécs
akkor még nem létezett semmilyen formában).

A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német
király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "... decretum..Ugros
eliminandos esse.." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak".

Ezt a nemes célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani
mai szóval élve, "biztosra mentek".

Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő
körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő.

Még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen
létszámú hadsereget megszervezni.

907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult
előre a Duna vonalán. A déli parton a ' gyengébb ' , kb. 40ezres
szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp
míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő az elit.

Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő
felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról.

A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre osztotta.

Az egyenként 10ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény
régi sztyeppei hadszervezési szokás. Az elsőt Ő maga vezette,a többit
pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35). Emellett
természetesen az egész hadműveletet irányította.

Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására
elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg:
gyújtólövedékekkel tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett
technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%os veszteséget a hajóhad.

Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú
lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult/40.000
ember/ A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes
csendben. Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges
sereg ' orra előtt ' , éjszaka,tök csöndben!!! (A fantáziátokra bízom
ez mit jelenthetett mind egyéni mind közösségi teljesítményben két
napnyi öldöklő csata után.)

Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő
napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje
ellenére ismét két nap öldöklő ütközet ellenére szó szerint halomra
pusztult a pozsony körüli síkságon. A néhányezer fős túlélő csoport
menekülés közben próbált
rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg
váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló
magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt
visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a
környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket
is legázolta. A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden
értékét /még a trónszékét is!/ hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a
flottavezetőn kívül mindenki meghalt /grófok, püspökök tucatjai/.

A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett /Ober
Enns - innen a meséink ' Óperenciás tengere ' / valamint hogy idegen
sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. /Szent István
idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben. /

Árpád fejedelem két fiát vesztette és Ő maga is halálos sebet kapott
és pár hét múlva meghalt - a hazáért.

Eltemették tisztességgel titkos sírba őse, Atilla közelébe - a mai
Nagykevély hegy rejtett völgyébe - nyugodjék örök békében!

A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok
összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point -on.
Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.