Mi az igazság a pálma - és más olajokról? - A margarint az éhes csótány is elkerüli!

Valóban egészséges-e a mind divatosabbá váló pálma- és kókuszolaj? Miért nem tesszük jól, ha napraforgóból készült olajjal főzünk? Naponta felmerülő kérdések és megdöbbentő válaszok tanácsadó-szerzőnk tollából.

Valamennyi zsír zsírsavakból épül fel: egy zsírrészecskéből és egy savrészecskéből áll. Vegyi szerkezetük szerint szénláncok, amelyeket szén- és hidrogénatomok alkotnak. A különböző zsírok szénláncai különböző hosszúságúak. A rövid láncú zsíroknak, például a vajban lévő vajsavnak, négy szénatomjuk, a halolajoknak és az agyunk nagy részében megtalálható hosszú láncú zsíroknak 20-24 szénatomjuk van.

Azon a zsíron kívül, amelyet energiaforrásul használ, testünknek számos speciális zsírra van szüksége. Ezek a minden egyes sejtet határoló sejtmembrán, továbbá agyunk, belső fülünk, szemünk, mellékvesénk és nemi szerveink részei. Testünk csak akkor tudja létrehozni ezeket a speciális zsírokat, ha a táplálékkal megkapja hozzájuk a megfelelő nyersanyagokat. Vagyis azt a két esszenciális zsírsavat, amelyet szervezetünk nem tud előállítani: a linolsavat és az alfa-linolénsavat. Mindkettő hosszú láncú, azaz 18 szénatomos. Ezt a két zsírt étrendünknek tartalmaznia kell, mivel szervezetünk az összes többi szükséges zsírfajtává át tudja alakítani őket.

Hasznos és veszélyes növényi zsírok, olajok:
Az esszenciális zsírokból az átlagos étrendben sajnos kevés szerepel. A legjobb linol- és alfa-linolénsav forrás a len-, a kender- vagy lenmag és kendermag olaj. Ezek az olajok minden vércsoport számára jók fogyasztásra. A tökmag-, a dió-, a szójabab- és a canola olajok (Egyes országokban a repceolajat canola olaj néven hozzák forgalomba. A canola az angol Canadian oil, low acid kifejezésből képzett szó, amely több országban védjegyoltalom alatt áll, ezért nem ajánlatos a repceolaj szinonimájaként használni.) is tartalmazzák ezeket. Közülük a tökmagolaj csak a 0-s és az A vércsoportúak számára fogyasztható, a többi, a canola olaj kivételével mindenkinek jó. A leveles zöldségek sötétzöld levelei kis mennyiségben ugyancsak tartalmaznak linol- és alfa-linolénsavat. Jó, ám igen költséges zsírforrás a táplálékkiegészítőkben használt feketeribizlimag-olaj, a borágófűolaj, a kankalinolaj és a halolajok.

A közönséges étkezési olajok közül a legveszélyesebb a kókuszolaj és kókuszzsír, a maga 88%-os telítettzsír-tartalmával. A második legveszélyesebb olaj a pálmaolaj és pálmazsír, amely 64%-ban telített zsírokat tartalmaz. A harmadik helyen van a gyapotmagolaj, amely 24%-ban tartalmaz az emberi szervezetre rendkívül káros telített zsírsavakat, sőt ezen felül még toxinokat is. A negyedik legkárosabb olaj a földimogyoró olaja, amely rákkeltő aflatoxinokat is tartalmaz a 15%-os telített zsírsav tartalma mellett.

A margarint az éhes csótány is elkerüli:
A vércsoport-specifikusságot vizsgálva kiderült, hogy ezek az olajok egyik vércsoport számára sem jók, mert mindegyiket agglutinálják, még akkor is, ha csak kis mennyiségben vannak jelen egy-egy ételkombinációban. Olajban sütéskor például a benne kisütött étel felvesz némi olajat, és a „reform" pékárukat és cukrászsüteményeket tudatlanságból gyakran ilyen olajokkal, zsírokkal készítik.

Veszélyes még a csak az A vércsoportúak számára fogyasztható napraforgóolaj is, annak ellenére, hogy ennek a telített zsírsav tartalma csak 12%, ugyanis leginkább sütésre használják. Az olajokban való sütés hőmérséklete általában 180 °C körüli, és a napraforgó olajában már 160 °C hőmérséklet felett rákkeltő, karcinogén anyagok keletkeznek. Így tehát már az A vércsoportúak számára is minden formában tilos a fogyasztása. Nem véletlenül sütnek-főznek Dél-Európában olívaolajjal, amely minden vércsoport számára megfelelő, és 230 °C hőmérsékletig nem keletkeznek benne karcinogén anyagok.

A napraforgóolaj másik ártalma minden vércsoport számára, hogy margarint készítenek belőle, és a margarin egyik vércsoport számára sem jó. Az egerek sem eszik meg, de még az éhes csótány is elkerüli a margarint...

Milyen a jó olaj?
Az olajok csak akkor jók, ha hidegen sajtoltak és nincsenek feldolgozva. Még a legjobb olajok is elvesztik egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságaikat, ha margarinná vagy főzőolajjá dolgozzák fel őket. Amit a feldolgozóipar művel az olajokkal, az túlmegy minden józan elgondoláson, ugyanis ha az olajok nem maradnak hidegen sajtolt állapotban, akkor nemcsak a telített, hanem a többszörösen telítetlen zsírok és olajok az egekig emelik a koleszterinszintet.

Miért veszélyesek a telített zsírok? Azért, mert szénatomjaik „jól vannak lakatva” hidrogénatomokkal. Nincsenek üres hidrogénhelyeik, amelyek révén szervezetünk más molekuláinak hidrogénjeihez kapcsolódhatnának. Testünk emiatt csak energiaforrásul használhatja őket, ha megfelelnek a vércsoport számára is. A telítetlen zsírokon vannak üres helyek, amelyekről hiányoznak a hidrogénatomok. Ezek a helyek olyanok, akár a különleges kulcsok, illenek testünk más molekuláinak zárjaiba is.

Az egészségügyi hatóságok szívesen elhitetnék velünk, hogy a telített zsírok főleg húsfélékből származnak, fokozzák a koleszterinszintet, a növényi olajok viszont telítetlenek és alacsonyan tartják a koleszterinszintet. Óriási tévedés! Ha pedig tudják, hogy nem így van, akkor kész átverés!

Ártalmas pálma- és kókuszzsírok:
Igaz, hogy a hús, a sajt, a tojás és a tej- és tejtermékek bővelkednek telített zsírokban. Csakhogy ugyanez a helyzet a pálmaolaj és pálmazsír, valamint a kókuszolaj és kókuszzsír esetében is! A 80-as évek közepén több tudóscsoport is követelte, hogy ezeket a trópusi növényolajokat és zsírokat ne használják fel humán élelmiszerekben, ne használják sütésre, főzésre. A tudósok petíciójának nem sok sikere volt.

Kezdetben ugyan némi sikert könyveltek el a kutatóorvosok, aztán szép lassan „visszacsorgott” a mindennapi humán ételekbe a kókusz- és pálmazsiradék. Ezek mindegyike emeli a koleszterin és a kis sűrűségű lipoproteinek (LDL, VLDL) vérben lévő szintjét, és legalább annyira ártalmasak az egészségünkre, mint a legzsírosabb füstölt szalonna. Mostanság megjelentek olyan reformélelmiszerek, amelyek pálma- és kókuszsírokat tartalmaznak, amelyek ráadásul füstölve is vannak (búzakolbász, kölescsemege stb.). Ezek is ugyanúgy ártanak, mint a füstölt szalonna, a disznó-, liba- és kacsazsírok, ráadásul nem jók egyik vércsoport számára sem.

Ha megnézzük, hogy a szervezet számára jó cisz-kötésű zsiradékokból hogyan lesznek szervezetet mérgező transz-zsírok, akkor megértjük, hogy miért csak a vércsoportunk számára jó, hidegen sajtolt olajok megfelelők emberi fogyasztásra. Szinte valamennyi természetes zsír az úgynevezett cisz-konfigurációban fordul elő, azaz a szénatomokon lévő hidrogénatomok a molekuláknak ugyanazon az oldalán találhatók. A hidrogénatomok rendelkeznek némi elektromos töltéssel, ezért taszítják egymást, és átfedő „lópatkók" formájában meggörbítik a szénláncot. Ezek a görbületek adják a molekula alakját, azaz a „kulcsot”, és ez illik a szervezetünk „precíziós zárjaiba”, amelyek lehetővé teszik, hogy a zsírok kifejtsék speciális biológiai tevékenységüket.

Rendellenes sejtműködés, daganatok:
Ezt a lényegi jelentőségű cisz-konfigurációt teszik tönkre a modern feldolgozó eljárások, a hevítés, a hidrogénezés, a fehérítés, a szagtalanítás stb. Ezekkel az eljárásokkal az egészséges cisz-kötésű konfigurációt változtatják át egészségtelen transz-kötésű konfigurációra. A hidrogénatomokat vegyi úton úgy forgatják el, hogy a zsírsavmolekula szemben fekvő oldalain helyezkedjenek el. Ekkor a molekula kiegyenesedik, és odalesz az a kulcsalakja, amely sejtjeinkhez kapcsolja, hogy betölthesse a zsírok biológiai funkcióit.

Testünk rendkívül alkalmazkodóképes. Még akkor is kénytelen megpróbálni, hogy a valódi zsírok funkcióit végeztesse a transz-zsírokkal, ha a transz-zsír nem is illik bele a zárba. Ha azonban a transz-zsírok például a sejtmembránba kerülnek, azt áteresztővé teszik, miáltal a sejt anyagcseréje felbomlik, és lehetővé válik a mérgező anyagok behatolása a sejt belsejébe.

Ma már a kutatások révén tudjuk, hogy a sejtmembránokba épült transz-zsírok rendellenes sejtműködést okoznak, ami a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések előidézésében fő szerepet játszik. Ezt a statisztikák is igazolják. Ahogy nő az ilyen transz kötésű zsírsavak élelmiszerként való felhasználása, ugyanolyan arányban növekszenek az említett betegségek is.

Az egészségügy, úgy látszik, nem vesz tudomást erről a tényről, félrevezető kutatási eredményeket publikálnak a médiákban, sőt az oktatásban is. Az újabb állatkísérletek során azonban már 4,4%-nyi transz-zsír aránynál is feltűnő sejtrendellenességet tapasztaltak. Magyarországon a margarinok transz-zsírsav tartalma 40-60% között van! A főző-sütő olajok is 20% körüli transz-zsírokat tartalmaznak. Az egyik nagy margaringyártó cég piacra dobott 1% transz-zsírsav tartalmú margarinokat, de ez is olyan, mintha valakinek 1%-os ólom- vagy higanytartalmú ételt kellene megennie – magyarul méreg.

forrás: natursziget.com

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.